Kategória: Ajánlások

Nagy Gerzson: Meddig él egy anya

Nagy Gerzson előző regényeihez hasonlóan új kötetében is egy fontos életeseményt, -állomást dolgoz fel. A Meddig él egy anya a betegségről, a közelítő halálról, a hozzátartozó kíséréséről, ápolásáról mond el személyes dolgokat. Egyebek közt azt is, meddig tart a kötelesség, hol vannak a kiutak, esetleg kibúvók. Vannak-e egyáltalán?

Simon Márton: Hideg pizza

És lám, mikrózás nélkül is tele van költészettel a világ. Ezzel az útravalóval vághat neki az olvasó a hét ciklusra bontott verseskötetnek, ahol a címek iránymutatások és felsejlések, csupán laza tematikus kereteket szabnak az írásoknak.

Kasivai Hiszasi: A ​Kamogava Kifőzde

A kötet szerzője a fogorvos Kasivai Hiszasi, aki igazi lokálpatrióta, gyakran ír városáról, Kiotóról, magyar fordításban ez az első könyve. A címet fürkészve, ha valaki éppen nem japánmániás, akkor a számára ismeretlen szó (Kamogava) mellett a kifőzdét látva kaphat kedvet, hiszen az ételek mindenkit érdekelnek, és mivel a japán ételek divatosak, a könyv számíthat a kíváncsi olvasókra, aki aztán körítésként a japán kultúra számos elemével is megismerkedhet.

Mihail Jelizarov: A sírásó

Mihail Jelizarov az új orosz irodalom izgalmas szerzője többféle műfajban jeleskedik. Van operaénekesi és filmrendezői diplomája is, de dolgozott operatőként, sőt zenét is szerez. Magyar nyelven először A sírásó című regénye jelent meg, amely temetőkben és a temetkezési vállalkozások világában játszódó felnövekedésregény.

Tommy Orange: Tévelygő csillagok

A Tévelygő csillagok az egymást követő generációk sorsának felvázolása ellenére is elsősorban mai, városi környezetben élő amerikai őslakosokról szóló történet, amelyben többek között olyan témák kerülnek elő, mint az egyéni és kollektív traumák, az elveszettség, az identitáskeresés – és a függőség.

Csordás Kata: A tékozlás öröme

Csordás Kata első verseskötete telis-tele van grandiózus tájakkal, Balatonnal, növényekkel és állatokkal, nem szűnő, észrevétlen morajlással és emlékeket idéző szagokkal. A versek beszélői próbálják kialakítani viszonyukat az épített környezettel, gyermekeikkel, gyermeki és anyai önmagukkal és a társadalommal.