Olvasókör Krasznahorkaival
Olvasókör az egyetemi könyvtárban
2015 októberében – a SZIESZTA polc születésének évében – indult el könyvtárunk olvasóköre, a Betűevők, melynek első alkalmán Ben Aaronovitch London folyói mellett c. könyvéről beszélgettek a könyvmolyok, illetve szabadon ajánlottak könyveket egymás figyelmébe. A számos témát (disztópiák, képregények, zene könyvben, betiltott könyvek stb.) felölelő találkozókon rövid felvezetőt követően szabadon beszélgettek a résztvevők olvasmányélményeikről.
Az olvasókör a találkozás helye, ahol kellemes, baráti légkörben arra igyekszünk ösztönözni a könyvmolyokat, hogy osszák meg gondolataikat, megéléseiket, a szöveghez szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó reflexióikat, tehát elsősorban a szöveg és az olvasó találkozásának élményére fókuszál. A Betűevők Olvasókörnek végül a covid vetett véget, de legalábbis egyfajta hibernációra kényszerítette, amiből most 2026. február 24-én kedden felébresztjük és négy alkalomra invitáljuk mindazokat, akik szeretnének megismerkedni Krasznahorkai szövegvilágával.
Krasznahorkai-olvasás
Krasznahorkai László (1954- ) számos rangos elismerést (Nemzetközi Man Booker-, Kossuth-, József Attila-díj) követően 2025-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „a művészet erejét az apokaliptikus terror közepette is megerősítő, lenyűgöző és látnoki életművéért”, mely kiváló apropó arra, hogy kicsit elmélyedjünk a szerző lenyűgöző, metafizikai mélységbe gyűrűző, ám metafizikai vigaszt mellőző szövegbugyraiba. A hamarosan szegedi díszpolgárként városunkba érkező írótól négy könyvet választottunk ki.
Sátántangó (1985)
Ikonikus első regény, mely pregnáns nyomot hagyott a kortárs irodalomban, unikális hangjával, különleges szerkesztésű, hullámzó mondataival azonnal elhelyezte Krasznahorkait a magyar, sőt a világirodalom színterén. A legtöbb nyelvre lefordított könyve egy pusztuló tájékon játszódik, ahol egy kilátástalan, anyagi és szellemi nyomorban tengődő embercsoport megváltásra vár.
Kegyelmi viszonyok (1986)
Krasznahorkai első novelláskötetében a nyugvópontot kereső, az emberi lét alapvető elhibázottságára rádöbbenő és menekülni kénytelen ember történetei kerülnek középpontba. Ebben a könyvben olvashatjuk többek közt a megrendítő Herman, a vadőr c. szöveget, amit egyes kritikusok a magyar irodalom legszebb novellájaként tartanak számon, s amelyben a „világ dezantropomorfizálása, a nyelv és a humán létviszonyulások tapasztalati kategóriáinak egyfajta radikális fordítási kísérletként történő kiürítése a ’nyers’, kulturálisan megdolgozatlan ’valóság’ kendőzetlen megismerésével kecsegtet, ám Herman pusztulása ezt a ’megvilágosodást’ olyan csapdahelyzetként szcenírozza, amely az emberi lényegszerűség eltűnéséhez, végső soron pedig fizikai megszűnéséhez vezet.”[1]
Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003)
Krasznahorkai keleti utazásai ihlették a Japánban játszódó, meditatív, sokszor talányosan álomszerű könyvét, melynek címe kijelöli a feng-shui elvei szerinti legtökéletesebb helyet az elvonulásra – egy buddhista kolostort. A szövegben és a képzeletbeli térben bolyong Genji herceg unokája, keres egy képet, egy könyvet vagy egy kertet… Egy csodálatosan megkomponált, lírai kereséstörténet, melyben nemcsak metafizikai kérdésekkel szembesülünk, de részletes leírásait kapjuk tárgyaknak, műalkotásoknak, szakrális tereknek.
A magyar nemzet biztonsága (2025)
Olvasókörünk negyedik kötetének Krasznahorkai legfrissebb szövegét választottuk, mely többek közt azt firtatja, hogy „voltaképp létezik-e, lehetséges-e barátság két emberi lény között; s ha létezik, szimmetrikus vagy aszimmetrikus viszony-e, s fenntartható-e; és ha nem létezik: mi táplálja mégis az iránta való vágyat; és akár létezik, akár nem: miért csak azonos neműek között látszik megszövődni?”[2] A szerző ebben a könyvében még nagyobb szerepet szán a rá jellemző finom szatirikus hangnak, továbbá sokat megtudhatunk a pillangókról és a lepkékről. Nem mellesleg egy Krasznahorkai nevű szereplő is feltűnik benne.
[1] Szabó Gábor (2024): Kilátás az utolsó hajóról. Krasznahorkai László prózavilága, Magvető, Bp. 39-40.
[2] Sipos Balázs: A remény szabad – Krasznahorkai A magyar nemzet biztonsága c. regényéről [2026.01.23.]
Aki érdeklődik Krasznahorkai iránt, tájékozódhat a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján, meghallgathatja szegedi Móra Ferenc kollégiumbéli beszélgetését Dr. Szörényi Lászlóval , vagy elemzését a Sátántangóról, de akár követheti is a Facebookon.
