SZTE Klebelsberg Könyvtár
Lion Feuchtwanger egy régi mondát dolgoz fel VIII. Alfonz spanyol király és egy zsidó lány szerelméről. Szerelem, kötelesség, hűség, tolerancia és fanatizmus – örök kérdések, amelyeken jó időnként elgondolkodni. Főleg egy ilyen mesterien megírt regény lapjait forgatva.
Izgalmas kalandok, egy titokzatos festmény és szerelem a reneszánsz Itália élettől lüktető díszletei között: Fiorato ezúttal is remek kikapcsolódást kínál olvasóinak.
Halálmegvető bátorság, fatalizmus, fanyar humor és persze a közmondásos „el honor” – mindez sajátos és nagyon szerethető ízt ad a fordulatos történetnek. A 17. századi Spanyolországban játszódó cselekményt a kamasz Inigo meséli el. A történet filmváltozata szintén nagy sikert aratott.
A felnőtté válás és a gyökerekhez kapcsolódás ma is próbára teszi a fiatalokat… és mindez talán még nehezebb volt több száz évvel ezelőtt. Különösen akkor, ha az ember lánya converso (vagyis katolikus hitre áttért zsidó) családban született Spanyolországban, Kasztíliai Izabella uralkodása idején.
Remek karakterrajzok, érdekes meseszövés és hat rejtélyes faliszőnyeg a 15. századi Franciaországból. „Az életben lehet valami fekete vagy fehér, de ami e között van, az megannyi színek harmóniája, érzelmektől dús kavalkádja…”
A Zöldlámpa Matthew McConaughey életről, munkáról, szeretetről, családról alkotott képe és véleménye – de legfőképp önmaga valójának összegzése. Mindezt lehengerlő stílusban, elképesztő lazasággal és életszeretettel.
A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.
Lukács Flóra első kötete kiváló indulás, az Egy sanghaji hotel teraszán gazdag gondolatvilágú és jól megírt versanyagot foglal magába, amely mindent átható melankóliája mellett is a versvilágban való elveszésre, barangolásra ösztönzi az erre fogékony olvasót – a sétáló is így érez egy ismeretlen nagyvárosban.
Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora szerint a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi. Bár a csók iránti vágy nincs benne a génjeinkben, az idők során alapvetően kavarta fel a szerelem hagyományát, és a párválasztást egyéni döntéssé tette. Mára pedig már nem kétséges, hogy „a csók édesebb a bornál”, és nélküle a világ értelmetlen.
A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.