A tudományos kutatások jelentősége a Nemzetközi Űrállomáson

A tudomány fontossága nyilvánvaló, hiszen találmányaink és tudásunk segítségével életeket mentünk nap, mint nap, természeti katasztrófákat tudunk elkerülni vagy éppen a saját kényelmünket biztosítani a digitális technológia segítségével. Éppen ezért sajnálatos, hogy néhány héttel ezelőtt a bel- és külföldi médiát elárasztotta a hír, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke csökkentette az egyetemi pályázatok tudományos kutatásokra szánt pénzösszeget és néhány a NASA által folytatott projektet is beszüntetett. Ebben a blogbejegyzésben a tudományos kutatások fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet újdonsült magyar űrhajósunk kutatómunkájának keretén belül.

Kapu Tibor 2025. június 25-én, magyar idő szerint 8 óra 31 perckor indult el három űrhajós társával a földfelszíntől 400 km-re lévő Nemzetközi Űrállomás fedélzetére (International Space Station, ISS) az Axiom-4 küldetés keretén belül. Hogy ez miért olyan nagy szenzáció? Azért, mert 45 év óta, Farkas Bertalan után Kapu Tibor második magyarként jutott ki a világűrbe.
A cikk írásakor a hét helyett, már 11 űrhajós tartózkodik az űrállomáson. Az Axiom-4 csapatának 28 hónapos kiképzése hozzájárult ahhoz a rekordszámú, mintegy 60 féle tudományos kísérlethez, melyet elvégeznek a nagyjából két hetes ott tartózkodásuk alatt.

Ezek közül néhányat bemutatunk részletesebben is, szemléltetve a feladatok változatosságát:

• DNS-javítás lehetősége: az űrállomáson tapasztalható kozmikus sugárzás hatásának vizsgálata gyümölcslegyekben, illetve azok lárváiban. Az emberi szervezetben is találhatóak DNS-javító enzimek, melyek nem tűrik a DNS károsodását (pl. túlzott UV-B sugárzás hatása, kemoterápia, bizonyos növényi mérgek stb.), így visszaállítják a DNS „kettős hélix” eredeti szerkezetét. A kutatók ezen enzimek túltermelődését vizsgálják, hogy biokémiai védelmet nyújthat-e az űrsugárzás által okozta károsodással szemben.
• űrruhák szövetének vizsgálata: a kutatás során megfigyelik az emberi test és az űrruhák szövetének reakcióit az űrben végzett testedzés közben, így elősegítve az űrruhák fejlesztését a jövő űrhajósainak számára. Az eredmények hasznosak lehetnek a Földön is, a szélsőséges körülményekhez készült ruházatok kialakításánál.
• MICATOS projekt: az indium (In) a periódusos rendszer 49. eleme. Szürke színű fém, melynek olvadáspontja viszonylag alacsony (156,6 °C), így olvadék formában különböző hőmérsékleten vizsgálják, hogyan áramlik részecskeszinten a súlytalanság állapotában. A kísérlet segíthet egy hatékonyabb, alacsony energiaigényű hajtómű-rendszer tervezésében, mely nagymértékben javíthatja az űreszközök manőverezési képességét az űrben.
• RANDAM projekt: a legénység sugárterhelésének folyamatos elemzése a hőmérséklet, páratartalom és légnyomás függvényében. Az eredmények javíthatják a földi sugárzásvédelmet és fejleszthetik a környezeti monitorozó technológiákat.
• ORBGEO és UHU projekt: az ISS fedélzetéről készített földfelszíni képek segítségével vizsgálják a bolygó felhőtakaróját és légköri mozgásait. A kutatás javíthatja a földi megfigyelési technikákat, elősegítve a környezet- és katasztrófavédelmet, illetve az űrből megfigyelt légköri folyamatok az időjárás-előrejelzés fejlesztését, a viharveszélyes területek biztonságát és a légköri elektromosság kutatását.
• SpaceBuzz oktatási program: magyar gyerekeknek ad lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel az Axion-4 csapatának, így felkeltve érdeklődésüket az űrkutatás, a fizika és mérnöki szakmák iránt, megalapozva ezzel a jövő tudományos nemzedékét.

És ez még csak egy vékony szeletét képezi a több száz fajta kísérletnek, melyeket folyamatosan végeznek az ISS kutatói már több mint 20 éve, sokszor napi 12-14 órában. Itt nálunk a Földön nem lehetséges előállítani a fenti körülményeket, ezért rendkívül fontosak az eredmények.

Úgy gondoljuk, könnyen belátható a tudomány jelentősége, hiszen az ismeretek átadásával az elkövetkező nemzedékek jövőjét alapozzuk meg azzal, hogy támogatjuk annak fejlődését mind anyagi, mind szellemi erőforrásokkal, és melynek előnyeit a hétköznapok során – bár sokszor természetesnek véve – mindannyian tapasztalhatjuk.