Keresztury Tibor: Hűlt helyem

„Adná magát, hogy Keresztury Tibor Hűlt helyem című regényében felbukkanó testi defektusok miatt autopatográfiaként, betegségregényként keretezzük a szöveget, és Karinthy Frigyes vagy Szilasi László betegségkönyveihez hasonló módon a felbomlott testi rend és a megváltozott tudat visszaállítására tett narratív kísérletként, a gyógyulás reményének történeteként olvassuk. A legnagyobb különbség azonban az iménti két regényhez képest, hogy – noha a regényben szintén megjelenő alkoholbetegség és gerincsérv esetében van esély a gyógyulásra – az utolsó előtti fejezetben (Kifutó széria) felbukkanó MSA betegség gyógyíthatatlan és fatális. Ilyen formán pedig a jövőbeli testi regeneráció és a felbomlott rend majdani visszaállítása lehetetlen, ezért Keresztury kénytelen más stratégiát választani, a múlt felé fordul, és ott igyekszik valamilyen módon visszanyerni a teljességélményt az emlékezés, és a folyamat narratívába rendezésének segítségével.”

Kazsimér Soma teljes kritikája itt olvasható.

Budapest : Magvető, 2021