SZTE Klebelsberg Könyvtár
A lírai hangvételű, mágikus realista és folklór elemekkel dolgozó regény a személyes és kollektív emlékezet, az individuális és a történelmi traumák, a halál és a gyász, a természet és az ember kapcsolatának tematizálása mellett egy poszthumán nézőpont kidogozásának kísérleteként is olvasható.
Adott egy idegsebész, aki úgy gondolja, hogy a halálközeli élmény csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke, túlvilág pedig nem létezik. Aztán az ő agyát támadja meg egy ritka betegség, és hét napig kómában fekszik. Az életbe való visszatérés óta azok közé az orvosok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a teljese egészséget csak azáltal lehet elérni, ha tudatosodik bennünk, hogy a halál nem a dolgok vége, hanem egy következő állomás. Ezt fordulatot és az ezzel kapcsolatos gondolatait írja le ebben az olvasmányos könyvben.