SZTE Klebelsberg Könyvtár
Keresztury regényében a fatális betegségben felbomló (testi) rend múltban való visszaállításának narratív kísérletét olvashatjuk, melyhez egy olyan elbeszélői stratégia társul, amely a túlbeszélés-poétikájával és váltakozó narrátori pozíciójával megrázóan új perspektívát képvisel a magyar betegségregények sorában.
A regénynek vannak fontosabb szereplői, de nincs kiemelt központi szereplője, a cselekményt a bűn, az ahhoz fűződő viszony, valamint a normál hétköznapokban megjelenő Gonosz szervezi. És ahogy a legnagyobb paráztatók, most Nádas is abból indul ki, amit a mindennapokból jól ismerhetünk: mit kezdünk a kontrollálhatatlan ösztönökkel, amelyek alakítanak minket.
Borbély regénye a világirodalom alakulására rendkívüli hatást gyakorló szerző privát élettörténetéhez kapcsolódik, a zsidó származású, Prágában letelepedett, német nyelvű család három generációjának viszonyát helyezi a kötet fókuszába – a Kafka fia keletkezés- és kiadástörténetét meghatározó tényezőkből adódóan teszi mindezt a Kafka-kötetekre jellemző módon: fragmentált szövegrészeket közlő, befejezetlen műként, melynek fajsúlya a hiányokkal együtt is rendkívüli.
De vajon mi történik akkor, ha egy régi, fájdalmas seb újra felszakad? Ha a család egyik tagja beszélni akar a kitaszított személyről, tudni akarja a miérteket, és még arra is képes, hogy megkérdőjelezze a család által mondott szent és sérthetetlen históriát?
Vörös István legújabb, Nem ti kussoltok című kötete hetvennégy verset tartalmaz, melyek egytől egyig József Attila jól ismert vagy épp kevésbé köztudatban lévő költeményeinek parafrázisai.
Idén ősszel mutatják be a Móricz Zsigmond Erdély című trilógiájából készült filmsorozatot. Ennek apropóján vesszük szemügyre a trilógiát és a hozzá kapcsolódó érdekességeket.
Závada Pál új könyve Az ember tragédiájának átirata.
Mindez ugyanarról a hozzáállásról árul el valamit, amely a könyv fülszövegétől sem teljesen idegen, nevezetesen, hogy a Tavaszi hadjárat világában a nyelv nem csupán és azonnal nemzetépítésre szolgál, hanem annál kisebb, esetleg attól független egységek megalkotására is, úgymint szerelem, barátság vagy akár a közvetlen környezet leírása.
Bűncselekmény történt, láthatatlan az elkövető – elfoghatatlan, megvádolhatatlan. A vádlott, a vád, az ítéletalkotó egyazon személyt takarja. Nincs itt semmi látnivaló – a helyszínelő hatóság szólal meg Nyerges Gábor Ádám új kötetének címében, és egyúttal próbál kíváncsiságot ébreszteni, hogy van-e mégis látnivaló?
Lukács Flóra első kötete kiváló indulás, az Egy sanghaji hotel teraszán gazdag gondolatvilágú és jól megírt versanyagot foglal magába, amely mindent átható melankóliája mellett is a versvilágban való elveszésre, barangolásra ösztönzi az erre fogékony olvasót – a sétáló is így érez egy ismeretlen nagyvárosban.