J. K. Rowling: A karácsonyi malac
Rowling könyve egy kiváló történet a barátságról, a reményről és a szeretetről. Nem csak karácsonykor, hanem az év minden napján ideális olvasmány lehet.
Rowling könyve egy kiváló történet a barátságról, a reményről és a szeretetről. Nem csak karácsonykor, hanem az év minden napján ideális olvasmány lehet.
Angelica egy fegyver nélkül harcot vív, ami legalább annyira hősies, mint Periklészé, még ha a lánynak nem izommunkával, hanem lelki ellenállásával kell is legyőznie az ellenfelét. De vajon hogyan lehet felvenni a harcot egy alá-fölérendeltségen alapuló kapcsolat ellen? Érdemes-e küzdeni egy olyan helyzetben, ahol senki sincs velünk, ámde többen is vannak ellenünk? Mennyire képes valaki kegyetlen és zsarnoki lenni a szeretet álarca mögé bújva? És persze vajon meg lehet-e neki bocsátani?
Engem mindenesetre most is magával ragadott a Varjú alakja, így Porter műve egyfelől egy méltó főhajtás a nagy előd előtt, másfelől azonban egy nagyon is egyedi, nagyon is személyes alkotás, ami egyszerre vicces, szórakoztató és szomorú. Bár jelentősége nem lehet akkora, mint a nagy elődé, de így is jó belépő lehet a Hughes-életműbe – de természetesen azért önállóan is megállja a helyét. Mindenesetre ajánlom.
Ali Smith több síkon futó regénye tehát, miközben látszólag egy nagyon is mai dilemmákkal küzdő reneszánsz festő művészi periódusát villantja fel – akit már akkor sem fizettek meg rendesen, viszont paradox módon neve éppen ennek, azaz egy panaszos levélnek köszönhetően került ismét a köztudatba –, egy gyászfolyamat nehezen megfogható stációit is elénk tárja. Közben pedig mesél identitásról, művészi lehetőségekről és korlátokról, értelmezésekről és befogadásról.
Egy történet olyan, amely őszinte és ugyanakkor szívszorító. Igaz történetek fikciós elemekkel. Két megtört ember, hogyan szeret egymásba, és hogyan vívnak harcot egymással és önmagukkal. Kitartanak egymás mellett a megrázó események ellenére vagy újra padlóra kerülnek. Tanulságos és elgondolkodtató írás.
A regény egy egymásra találás lassú folyamatának leírása kivételesen finom eszközökkel. A történet két főszereplője a negyvenes évei elején járó nőgyógyász, Körner Aladár és az épp, hogy tizenhat éves Klára. Mindketten holokauszttúlélők, elvesztették teljes családjukat. A férfi feleségét és két fiát, míg a lány szüleit és kishúgát.
A tinédzserkor alapból érzelmileg felfokozott időszak az ember életében, ezért nagyon fontos, hogy a problémákkal küszködő gyerekek megértsék: nincsenek egyedül. Greennek köszönhetően most olvashatnak egy olyan nekik szóló könyvet, amiben a protagonistának nem az elnyomó hatalmat vagy a gonosz varázslókat kell legyőznie, hanem a saját önpusztító gondolatait.
Ritka szép szövege van. Nem mindenkinél szoktam örülni a tengeri kígyó hosszúságú mondatoknak, de nála igen. Itt megtörténik a varázs. Nekem bejön.
Egy nagyon jó könyv nehéz témákról. A gyermekbántalmazásról, annak későbbi hatásairól. Három emberről, azok különös kapcsolatáról. A gyászról, az első kegyetlen napokról. A bűntudatról, a fájdalomról, a testvériségről, a bajtársiasságról. Az elfojtásról és az elfogadásról.
Hihetetlenül érzelmes és mély történet a maga lassú történetvezetésével, és a maga lebilincselő stílusával. Okváth Anna úgy ír, hogy az egyik pillanatban teljesen komoly vagyok és szomorú, a másikban pedig felnevetek, mert olyan szófordulatot használ, hogy muszáj nevetnem.