SZTE Klebelsberg Könyvtár
A lány, a nő, a többiek fejezeteiből egy tabló áll össze. Minden fejezet egy-egy karaktert állít a középpontba, minden karakter a saját világának középpontja és a saját univerzuma legfőbb mozgató ereje: monológokat olvasunk.
A Fehér Tigris Balramja a Gettómilliomos testvérpárja egy személyben: a naiv és ártatlan Jamalként indul a nyomorból, hogy a bűnös és érzéketlen Salimként érkezzen meg a csúcsra. Mindannyian India irdatlan mélységeiből emelkednek föl, a felszínre jutásuk azonban más és más. Egyvalami közös bennük: dekompresszió nélküli, viharos emelkedésük mély nyomokat hagy a lelkükben.
Almásy Lászlóval kapcsolatban a regény során felvetődő kérdések spirálja kis túlzással a végtelenbe tart, számuk párhuzamosan nő az elolvasott oldalak számával, ami abból is adódik, hogy a képzelet és a valóság szokatlan módon keveredik Az angol betegben. Ez egyik oldalról kérdéseket szül, míg a mérleg másik serpenyőjébe egy szimbólumokkal átszőtt, zavarbaejtően precíz lélektani látlelet kerül, egyben egy szívbemarkoló történet a háború során megélt hétköznapi árulásokról és örömökről.
Természetesen azt, amit a legkevesebben jósoltunk, de tán a legtöbben vártunk tőle: folytatás helyett kvázi-kiegészítést ír, úgy, hogy az érvényes lehet a sorozat mellett is (hisz simán belesimulhat June sorozatbéli útja, legalábbis eddig), de olvasható és érvényes a sorozat ismerete nélkül is. A szolgálólány (ki az eredeti regényben névtelen) meg is jelenik, meg nem is. Meséje (mely az eredeti regény zárásában megjelenített történelmi konferencia résztvevői előtt még kétes hitelességű) folytatódik is meg nem is. Szerzőnk fókuszt vált, új elbeszélőket választ és más kontextusba helyezi Gileád kétes tündöklését és bukását.
Ritka szép szövege van. Nem mindenkinél szoktam örülni a tengeri kígyó hosszúságú mondatoknak, de nála igen. Itt megtörténik a varázs. Nekem bejön.